Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

1. vers

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Zsolt 18:17 Zsolt 18:27

2. vers

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

3. vers

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Jób 21:7 Jób 21:15

4. vers

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

5. vers

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

6. vers

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

7. vers

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

8. vers

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Zsolt 31:19 Zsolt 94:3 Zsolt 94:7

9. vers

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Jób 21:14 Jób 21:15

10. vers

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;

11. vers

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

12. vers

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

13. vers

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Jób 9:13 Jób 9:31 Malak 3:14 Malak 3:15

14. vers

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

15. vers

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

16. vers

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

17. vers

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Jób 21:16 Jób 21:20

18. vers

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

19. vers

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
Jób 20:7 Jób 20:11 Zsolt 37:2

20. vers

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.

21. vers

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

22. vers

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

23. vers

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

24. vers

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Zsolt 32:8

25. vers

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Zsolt 16:11 Zsolt 32:10

26. vers

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

27. vers

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

28. vers

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Zsolt 18:26 Zsolt 18:27

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150