Biblia – Károly György Tamás

Zsoltárok könyve

140. zsoltár

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
1Krón 25:1

Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.

Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.
Róm 3:13 Jak 3:8

Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.
Zsolt 7:16 Zsolt 7:17

Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
2Sám 7:9

Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela.

A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
Zsolt 7:16 Zsolt 7:17

Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!
Jób 20:26 Jób 20:28

A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
Jób 20:7 Jób 20:8

Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
Zsolt 9:3

Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.
Zsolt 92:13 Zsolt 92:16