Biblia – Károly György Tamás

Zsoltárok könyve

16. zsoltár

Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
Zsolt 101:6

Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Siral 3:24

Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Zsolt 63:7

Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
Zsolt 28:7 Zsolt 49:16 Csel 2:25 Csel 2:28 Zsolt 109:31 Zsolt 110:5

Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
Zsolt 86:13 Zsolt 88:6 Zsolt 88:7 Zsolt 116:8 Zsolt 116:9 Csel 2:31 Ésa 53:10 Ésa 53:12

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Zsolt 17:15