Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

Az apostolok cselekedetei

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


1. vers

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
2Móz 23:16 2Móz 34:22 5Móz 16:10


2. vers

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.


3. vers

És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.


4. vers

És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.


5. vers

Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.


6. vers

Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.


7. vers

Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?


8. vers

Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?


9. vers

Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
Ésa 21:2 1Pét 1:1 Csel 6:9


10. vers

Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
Csel 6:9


11. vers

Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.


12. vers

Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lenni?


13. vers

Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.


14. vers

Péter azonban előállván a tizenegygyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!


15. vers

Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van;


16. vers

Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától:
Jóel 2:28 Jóel 2:32


17. vers

És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
Ésa 44:3


18. vers

És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak.


19. vers

És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését.


20. vers

A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.


21. vers

És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.


22. vers

Izráelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézust, azt a férfiút, a ki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csudatételek és jelek által, melyeket ő általa cselekedett Isten ti köztetek, a mint magatok is tudjátok.
Mát 4:23 Mát 4:24 Mát 11:4 Mát 11:5 Ján 3:2 Ján 5:36 Ján 9:32 Ján 9:33 Ján 10:25


23. vers

Azt, a ki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek:
Csel 4:28


24. vers

Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogvatartatnia.


25. vers

Mert Dávid ezt mondja ő róla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam.
Zsolt 16:8 Zsolt 16:11


26. vers

Annakokáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik.


27. vers

Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.


28. vers

Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orczád előtt.


29. vers

Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólanom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő megholt és eltemettetett, és az ő sírja mind e mai napig minálunk van.
1Kir 2:10 Nehem 3:16


30. vers

Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az ő királyi székibe,
2Sám 7:12 Zsolt 132:11


31. vers

Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott.


32. vers

Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.
Csel 1:3 Csel 1:22 Csel 10:41 Luk 24:48


33. vers

Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.
Luk 24:49 Ján 15:26 Ján 16:7


34. vers

Mert nem Dávid ment fel a mennyországba; hiszen ő maga mondja: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbkezem felől,
Zsolt 110:1


35. vers

Míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.


36. vers

Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.


37. vers

Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?


38. vers

Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.


39. vers

Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.
Ésa 44:1 Ésa 44:5 Ján 17:20


40. vers

Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!


41. vers

A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.


42. vers

És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.


43. vers

Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
Márk 16:17 Márk 16:18 Ján 14:12


44. vers

Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
Csel 4:32


45. vers

És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.


46. vers

És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.


47. vers

Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


A Szent Biblia könyvei