Biblia – Károly György Tamás

Zsoltárok könyve

132. zsoltár

Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
1Krón 28:2 1Krón 28:3 1Krón 29:3

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Zsolt 99:5

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
4Móz 10:35

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
1Kir 11:12 2Kir 19:34

Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
2Sám 7:12 2Sám 7:16

Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítám őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
1Krón 21:26 1Krón 22:1 1Krón 22:2

Ez lesz nyugovóhelyem örökre, itt lakozom, mert ezt szeretem;
1Kir 6:12 1Kir 6:13 1Kir 9:3

Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
2Krón 6:41

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Zsolt 132:11 Zsolt 132:12 1Kir 11:36

Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Zsolt 18:38 Zsolt 18:43 Zsolt 21:4 Zsolt 21:6