Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

18. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


1. vers

Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
Róm 12:12 1Thess 5:17


2. vers

Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.


3. vers

Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.


4. vers

Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;


5. vers

Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.


6. vers

Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!


7. vers

Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltának éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?


8. vers

Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?


9. vers

Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
Péld 30:12 Péld 30:13


10. vers

Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
Mát 23:5 Luk 5:30


11. vers

A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.


12. vers

Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.


13. vers

A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!


14. vers

Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Mát 23:12 1Pét 5:5 Luk 14:16


15. vers

Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
Mát 19:13 Mát 19:15 Márk 10:13


16. vers

De Jézus mágához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert iyeneké az Istennek országa.


17. vers

Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semiképen nem megy be abba.
Mát 18:3 Márk 10:15


18. vers

És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?
Mát 19:16 Mát 19:20 Márk 10:17 Márk 10:31


19. vers

Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.


20. vers

A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
2Móz 20:12 2Móz 20:17


21. vers

Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.


22. vers

Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
Mát 19:20 Mát 19:22


23. vers

Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.


24. vers

És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
Márk 10:23 Márk 10:26


25. vers

Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.


26. vers

A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?


27. vers

Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
Jer 32:17


28. vers

És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Mát 19:27 Mát 19:29


29. vers

Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
Márk 10:29 Márk 10:30


30. vers

A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.


31. vers

És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
Luk 9:22 Luk 22:54 Luk 22:64 Luk 23:33 Luk 23:35 Dán 9:26 Ésa 53:2 Ésa 53:12


32. vers

Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
Luk 23:1 Luk 24:4 Luk 24:6


33. vers

És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.


34. vers

Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.


35. vers

Lőn pedig, mikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
Mát 20:29 Mát 20:34 Márk 10:46 Márk 10:52


36. vers

És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?


37. vers

Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.


38. vers

És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!


39. vers

A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!


40. vers

És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,


41. vers

Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.


42. vers

És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
Luk 7:50 Luk 8:48 Luk 17:19 Mát 9:22 Márk 5:34 Márk 10:52


43. vers

És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


A Szent Biblia könyvei