Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


1. vers

És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.


2. vers

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.


3. vers

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.


4. vers

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
Ján 7:42


5. vers

Hogy beirattassék Máriával, a ki nékijegyeztetett feleségül és várandós vala.


6. vers

És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.


7. vers

És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogynem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
Mát 1:25


8. vers

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.


9. vers

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.


10. vers

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:


11. vers

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.


12. vers

Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.


13. vers

És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
Zsolt 103:20 Zsolt 103:21


14. vers

Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!


15. vers

És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.


16. vers

Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.


17. vers

És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.


18. vers

És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.


19. vers

Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.


20. vers

A pásztorok pedig visszatérének dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak,a mint nékik megmondatott.


21. vers

És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
1Móz 17:12


22. vers

Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
3Móz 12:4 3Móz 12:6


23. vers

(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
2Móz 13:2 2Móz 22:29 4Móz 3:45 4Móz 3:47


24. vers

És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
3Móz 12:8


25. vers

És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.


26. vers

És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.


27. vers

És ő a Lélek indításából a templomba méne,és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,


28. vers

Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:


29. vers

Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:


30. vers

Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
Zsolt 98:2 Zsolt 98:3 Ésa 52:10 Mát 1:21


31. vers

A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;


32. vers

Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
Ésa 42:6 Ésa 49:6


33. vers

József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.


34. vers

És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül,a kinek sokan ellene mondanak;
Ésa 8:14 Ésa 8:15 Mát 12:24 Mát 13:54 Mát 13:57 Róm 9:33 1Pét 2:7 1Pét 2:9


35. vers

Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
Ján 19:17


36. vers

És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,


37. vers

És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.


38. vers

Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.


39. vers

És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.


40. vers

A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.


41. vers

Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
5Móz 16:16


42. vers

És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
2Móz 23:15


43. vers

És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;


44. vers

Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;


45. vers

És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.


46. vers

És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.


47. vers

És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.


48. vers

És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.


49. vers

Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én atyámnak dolgai?
Ján 4:34


50. vers

De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.


51. vers

És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.


52. vers

Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


A Szent Biblia könyvei