Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

A Máté írása szerint való szent evangyéliom

27. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


1. vers

Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
Márk 15:1 Luk 22:66 Ján 18:28


2. vers

És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
Luk 23:1 Ján 18:31 Ján 18:32


3. vers

Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
Mát 26:16


4. vers

Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.


5. vers

Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.
Csel 1:18 2Sám 17:23


6. vers

A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.
Márk 12:41


7. vers

Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.


8. vers

Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.
Csel 1:19


9. vers

Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,
Zak 11:12 Zak 11:13 Jer 32:6 Jer 32:9


10. vers

És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.


11. vers

Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
Márk 15:2 Márk 15:5 Luk 23:2 Luk 23:3 Ján 18:29 Ján 18:38


12. vers

És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
Mát 26:63 Ésa 53:7


13. vers

Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?


14. vers

És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
Ján 19:9


15. vers

Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
Márk 15:6 Márk 15:15 Luk 23:13 Luk 23:25 Ján 18:39 Ján 19:1


16. vers

Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.


17. vers

Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?


18. vers

Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
Ján 11:47 Ján 11:48


19. vers

A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.


20. vers

A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.


21. vers

Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.


22. vers

Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!


23. vers

A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!


24. vers

Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!
5Móz 21:6


25. vers

És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.
Csel 5:28


26. vers

Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.


27. vers

Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.


28. vers

És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.


29. vers

És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!


30. vers

És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
Ésa 50:6


31. vers

És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.


32. vers

Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
Márk 15:21 Luk 23:26


33. vers

És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
Márk 15:22 Márk 15:32 Luk 23:32 Luk 23:43 Ján 19:17 Ján 19:27


34. vers

Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
Zsolt 69:22


35. vers

Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
Zsolt 22:19


36. vers

És leülvén, ott őrzik vala őt.


37. vers

És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
Márk 15:26 Luk 23:38 Ján 19:19


38. vers

Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz velől, és a másikat balkéz felől.
Ésa 53:12


39. vers

Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.
Zsolt 22:8


40. vers

És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
Mát 26:61 Ján 2:19


41. vers

Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:


42. vers

Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.


43. vers

Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
Zsolt 22:9


44. vers

A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.


45. vers

Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.
Márk 15:33 Márk 15:39 Luk 23:44 Luk 23:48 Ján 19:28 Ján 19:30


46. vers

Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
Zsolt 22:2


47. vers

Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.


48. vers

És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.
Zsolt 69:22


49. vers

A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?


50. vers

Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
Márk 15:37 Luk 23:46 Ján 19:30


51. vers

És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
2Móz 26:31 Zsid 10:19 Zsid 10:20


52. vers

És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.


53. vers

És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
Csel 26:23


54. vers

A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!


55. vers

Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
Márk 15:40 Márk 15:41 Luk 23:49 Ján 19:25


56. vers

Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.
Luk 8:2 Luk 8:3


57. vers

Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
2Móz 34:25 Márk 15:42 Márk 15:47 Luk 23:50 Luk 23:56 Ján 19:38 Ján 19:42


58. vers

Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.


59. vers

És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,


60. vers

És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
Ésa 53:9


61. vers

Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.


62. vers

Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,


63. vers

Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
Mát 27:40 Mát 12:40


64. vers

Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.


65. vers

Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.


66. vers

Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.
Dán 6:17


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


A Szent Biblia könyvei