Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

Az apostolok cselekedetei

26. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


1. vers

Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott:


2. vers

Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon;


3. vers

Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen!


4. vers

Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan.
Csel 22:3


5. vers

Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus.


6. vers

Most is az Istentől a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt:
Csel 24:14 Csel 28:20


7. vers

Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól.


8. vers

Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel?


9. vers

Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem.


10. vers

Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam.
Csel 8:3 Csel 9:1 Csel 9:2 Csel 22:4 Csel 22:5 Csel 22:19 Gal 1:13 Csel 8:1 Csel 22:20


11. vers

És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is.


12. vers

E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel,
Csel 9:1 Csel 22:1


13. vers

Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.


14. vers

Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.


15. vers

Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz.


16. vers

De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni;
Csel 22:15 Csel 22:17 Csel 22:18 2Kor 12:2 2Kor 12:4


17. vers

Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek,
Csel 22:21


18. vers

Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.
2Kor 4:6 Eféz 5:8 Kol 1:12 Kol 1:13 Csel 20:32 Eféz 1:18


19. vers

Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt;


20. vers

Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén.
Csel 9:20 Csel 9:22 Csel 9:28 Csel 9:29 Csel 20:21 Mát 3:8 Luk 3:8


21. vers

Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban.
Csel 21:30 Csel 21:31


22. vers

De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni:


23. vers

Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak.
Ésa 53:4 Csel 17:3 1Kor 15:20 1Kor 15:23 Kol 1:18 Ésa 42:6 Ésa 49:6 Csel 13:47


24. vers

Mikor pedig ő ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz.
1Kor 1:18 1Kor 1:23


25. vers

Ő pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok.


26. vers

Mert tud ezekről a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül ő előtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez.


27. vers

Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.


28. vers

Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek.


29. vers

Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minő én is vagyok, e bilincsektől megválva.


30. vers

És mikor ő ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és a kik velük együtt ültek;


31. vers

És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember.


32. vers

Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


A Szent Biblia könyvei