Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

A Máté írása szerint való szent evangyéliom

22. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


1. vers

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:


2. vers

Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
Luk 14:16 Luk 14:24


3. vers

És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.


4. vers

Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.


5. vers

De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;


6. vers

A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.


7. vers

Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.


8. vers

Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.


9. vers

Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
Mát 13:47 Mát 13:21 Mát 13:43


10. vers

És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.


11. vers

Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.


12. vers

És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.


13. vers

Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Mát 8:12


14. vers

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.


15. vers

Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
Márk 12:13 Márk 12:17 Luk 20:20 Luk 20:26


16. vers

És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
Márk 3:6


17. vers

Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?


18. vers

Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?


19. vers

Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.


20. vers

És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?


21. vers

Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
Róm 13:7


22. vers

És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.


23. vers

Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
Márk 12:18 Márk 12:27 Luk 20:27 Luk 20:40 Csel 23:6 Csel 23:8


24. vers

Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
5Móz 25:5 5Móz 25:6


25. vers

Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;


26. vers

Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.


27. vers

Legutoljára pedig az asszony is meghala.


28. vers

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.


29. vers

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.


30. vers

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.


31. vers

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:


32. vers

Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
2Móz 3:6


33. vers

És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.


34. vers

A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;


35. vers

És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
Márk 12:28 Márk 12:31


36. vers

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?


37. vers

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
5Móz 6:5


38. vers

Ez az első és nagy parancsolat.


39. vers

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
3Móz 19:18


40. vers

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Mát 7:12 Róm 13:10 Gal 5:14


41. vers

Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,


42. vers

Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
Márk 12:35 Márk 12:37 Luk 20:41 Luk 20:44


43. vers

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:


44. vers

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Zsolt 110:1 Mát 26:64


45. vers

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?


46. vers

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


A Szent Biblia könyvei