Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

Mózes első könyve a teremtésről

41. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50


1. vers

Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll vala a folyóvíz mellett.


2. vers

És ímé a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.


3. vers

S ímé azok után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.


4. vers

És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó.


5. vers

És elaluvék és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.


6. vers

És ímé azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala.


7. vers

És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó, és ímé álom vala.


8. vers

Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az ő álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak.


9. vers

Szóla azért a főpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon.


10. vers

A Faraó megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert.


11. vers

És álmot látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda.
1Móz 40:5


12. vers

És vala velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg.


13. vers

És lőn, hogy a miképen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt pedig felakasztatá.


14. vers

Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a tömlöczből, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne.
Zsolt 105:20


15. vers

És monda a Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs a ki megmagyarázza azt: Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt.


16. vers

És felele József a Faraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, a mi a Faraónak javára van.


17. vers

Monda azért a Faraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján.


18. vers

És ímé a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.


19. vers

S ímé azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.


20. vers

És elnyelék az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet.


21. vers

És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejök oly rút vala, mint az előtt. És felserkenék.


22. vers

És láttam álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.


23. vers

És ímé hét összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után,


24. vers

És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, a ki megmagyarázza nékem.


25. vers

És monda József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Faraónak.


26. vers

A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.


27. vers

A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.


28. vers

Ez az a mit mondanék a Faraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak.


29. vers

Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Égyiptomban.


30. vers

Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.


31. vers

És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.


32. vers

Hogy pedig a Faraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni.


33. vers

Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselővé.


34. vers

Cselekedje ezt a Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom földén a hét bő esztendőben.


35. vers

És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Faraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg,


36. vers

És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.


37. vers

És tetszék e beszéd a Faraónak és minden ő szolgáinak.


38. vers

Monda azért a Faraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van?


39. vers

És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.


40. vers

Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.
Zsolt 105:20 Zsolt 105:22 Csel 7:10


41. vers

Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.


42. vers

És levéve a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába.


43. vers

És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén.


44. vers

És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó, de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Égyiptom földén.


45. vers

És nevezé a Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére.


46. vers

József pedig harmincz esztendős vala, mikor a Faraó előtt, az égyiptomi király előtt álla. Kiméne tehát József a Faraó elől, és bejárá az egész Égyiptom földét.


47. vers

És a föld a hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést.


48. vers

És összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülte levő határ élelmét takarítá be.


49. vers

És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala.


50. vers

Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szűle néki Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya.
1Móz 48:5


51. vers

És nevezé József az elsőszülöttnek nevét Manassénak: mert úgymond, elfelejteté én velem isten minden én vesződségemet, és az én atyámnak egész házát.


52. vers

A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, ugymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.


53. vers

Eltele tehát a bőség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földjén.


54. vers

és elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér.
Zsolt 105:16 1Móz 45:6


55. vers

De megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. - Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mit mond néktek, azt míveljétek.


56. vers

És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom földén.


57. vers

És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön.


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50


A Szent Biblia könyvei