Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

Habakuk próféta könyve

3. fejezet


Fejezetek:

1 2 3


1. vers

Habakuk próféta könyörgése a sigjónóth szerint.


2. vers

Uram, hallám, a mit hirdettél, és megrettenék! Uram! Évek közepette keltsd életre a te munkádat, évek közepette jelentsd meg azt! Haragban emlékezzél meg kegyelmességről!


3. vers

Isten a Témán felől jön, és a Szent a Párán hegyéről. Szela. Dicsősége elborítja az egeket, és dícséretével megtelik a föld.
5Móz 33:2


4. vers

Ragyogása, mint a napé, sugarak támadnak mellőle; és ott van az ő hatalmának rejteke.


5. vers

Előtte döghalál jár, és nyomaiban forró láz támad.


6. vers

Megáll és méregeti a földet, pillant és megrendíti a népeket, az örökkévaló hegyek szétporlanak, elsüllyednek az örökkévaló halmok; az ő ösvényei örökkévalók!


7. vers

Bomlani látom Khusán sátrait, reszketnek a Midián-föld kárpitjai!


8. vers

A folyók ellen gerjedt-é fel az Úr? Vajjon a folyókra haragszol-é, vagy a tengerre bőszültél-é fel, hogy lovaidon és diadal-szekereiden robogsz?


9. vers

Csupasz, meztelen a te kézíved, a törzseknek esküvéssel tett igéret szerint! Szela. A föld folyókat ömleszt.
Józs 3:16


10. vers

Látnak téged és megrendülnek a hegyek, gátat tör a víz-ár, harsog a hullám, és magasra emeli karjait.


11. vers

A nap és hold megállnak helyökön czikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától.
Józs 10:12 Józs 10:13


12. vers

Haragodban eltaposod a földet, búsultodban szétmorzsolod a nemzeteket.


13. vers

Kiszállsz néped szabadítására, fölkented segítségére; szétzúzod a főt a gonosznak házában; nyakig feltakarod az alapjait. Szela!


14. vers

Saját dárdájával vered át az ő vezéreinek fejét, a kik berohannak, hogy szétszórjanak engem; ujjonganak, hogy rejtekében emészthetik meg a szegényt.


15. vers

Lovaiddal megtaposod a tengert, a nagy vizek hullámait.


16. vers

Hallám és reszket a bensőm, a szózatra remegnek ajkaim; porladni kezdenek csontjaim, reszketnek lábaim: hogy nyugton legyek a nyomorúság napján, a mely feljön a népre, mely megsanyargatja azt.


17. vers

Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban.


18. vers

De én örvendezni fogok az Úrban, és vígadok az én szabadító Istenemben.


19. vers

Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet!
Zsolt 18:34


Fejezetek:

1 2 3


A Szent Biblia könyvei